További két „biomassza-blokkot” üzemeltet be a hőerőmű, ha az önkormányzat megköti a bizottság által a 2008. november 20csütörtöki közgyűlésen előterjesztésre kerülő szerződést. Ebben 2030. december 31-ig elkötelezi magát az önkormányzat arra, hogy az erőmű által biztosítsa a távhőellátást. Tény, hogy a ma üzemelő blokkban jelentős mértékű a Mecseken kitermelt fa felhasználása.

 Kérdés: léteznek-e már s hol ilyen nagy mennyiségben az energiaerdők, amelyek a blokkokat fűtenék?

 Vagy ez csak blöff: elenyésző nagyságú energiaerdő helyett ténylegesen a Mecsek környező erdei tarvágással kerülnének be a kohókba?

 Átgondolták-e a javaslatot az előterjesztők, - amikor a világválságból kivezető útként az alternatív energiaforrások felhasználását jelölik meg, - hogy 22 évre ilyen nagyságrendű  megrendelést adjon a város a hőerőműnek.

 Ezzel a szerződéssel gyakorlatilag kizárják az alternatív energiaforrások felhasználásának lehetőségét.

                                                                                 Vicze Csilla

                                                                 Civilek a Mecsekért Mozgalom

Civilek a Mecsekért Mozgalom SAJTÓKÖZLEMÉNYE a pécsi HŐERŐMŰ és a „BIOMASSZA” ügyében

2008. november 20-én a pécsi közgyűlés szégyenteljes, a régió lakosságának hosszútávú érdekeivel ellentétes döntést hozott, amikor 22 évre óriási hőmennyiség (195 MW/év) előállítását megrendelte a PANNON HŐERŐMŰ zRt-től.

Szakértők szerint már csak egy újabb blokk beállításával előállítható hőmennyiség is évi 1,2 millió tonna energianövény eltüzelésével, illetőleg min. 50-70.000 hektár terület felhasználásával lehetséges, ami közel egyharmada Baranya megye összes szántóterületének.

Félő és aggodalommal tölt el minket, hogy az erdőpusztítás fokozódna, hiszen ilyen óriási területen „biomassza” létrehozására nincs gyakorlati tapasztalat. Hatástanulmányok sincsenek az idegen, tájba nem illő növények (pl. kínai nád) telepítésére vonatkozóan.

Beláthatóak a fájdalmas következmények: a föld kizsigerelése, műtrágyázás, növényvédőszerek használata, allergizáló hatás (mint a kanadai nyár esetében) ismét súlyos terheket róhatnak a környezetünkre.

A biomassza lehet kis területen, decentralizáltan (falvak mentén) egy a sok alternatív energiaforrás (nap, szél, víz, földhő, geotermikus energia, biogázzal történő fűtés) mellett, de a tervezett óriási mennyiség jelentős környezeti kockázatokat rejt, amely a fenntartható fejlődés alapelveivel ellentétes. Ilyen óriási mennyiségű „biomassza”szállításánál számítanunk kell a városunkon átrobogó teherszállító autók nagyfokú zaj- és levegőszennyezésével és útrombolással. 

Vélhetően a hatalmas Európa Uniós támogatásból megépítendő új 33 milliárd forintos hőerőmű blokkok elveszik más alternatív, a biomasszánál sokkal hatékonyabb valóban ésszerű energiatermeléstől a hazai beruházás lehetőségét.

Megéri egy bizonytalan, árcsökkentésre irányuló ígéret miatt kockáztatni a külföldi tulajdonos javára a környezetünket?

A DALKIA üzletcsoportnak biztos megéri, hiszen a mi életterünk pusztításával keletkező villamos energiának Európába történő eladásából óriási hasznot szerezhet!

Sajnálatos, hogy a felelősök csak a monopolhelyzetben levő hőerőmű által képviselt megoldást erőltetik.

Követeljük a városvezetőségétől, hogy az energetikai bizottságba szavazati többséggel kerüljenek be az egyetemi szakemberek, és együtt dolgozzák ki Pécs és környékének alternatív energia-termelésére vonatkozó tervét, s a hőerőmű tevékenységét ne a hőerőmű vezetősége ellenőrizze!

A legfájóbb az, hogy 2007. június 11-én az egyetem nagyszerű tudósai által a biomassza ésszerű felhasználására vonatkozó szakvéleményt a városvezetés nem vette figyelembe, és az – annak ellenére, hogy régóta ismert mind a Hőerőmű, mind a városvezetés előtt - a közgyűlésen szóba se került!!!

Régiónk környezetének megóvásáért küzdő lakosság nevében kérjük ezen szakértői vélemény messzemenőkig történő figyelembe vételét! Indokolt a lakosság többoldalú tájékoztatása a hőerőmű egyoldalú kommunikációjából fakadó félretájékoztatás elkerülése érdekében.

2008. december 17-én szerdán 15 órakor a Városháza előtti tüntetésen performance jeleníti meg a helyzet fonákságát.

Pécs, 2008. december 10.

                                                                                   Vicze Csilla

                                                                    Civilek a Mecsekért Mozgalom

A PTE Biomassza-projekt szakértőinek állásfoglalása a biomassza ésszerű felhasználása érdekében (részlet a lejjebb olvasható teljes állásfoglalásból):

 „Figyelmeztetőbb a helyzet például a Pannon Hőerőmű által tervezett újabb biomassza-blokkok beállítása esetén, amikor − véleményünk szerint − NEM TÖRTÉNIK MINDEN A RÉGIÓ SZÁMÁRA legkedvezőbb módon, a következő okok miatt:

(a) Az újabb blokkok beállításának célja elsősorban a villamosenergia-termelés (az előzőekben tárgyalt legrosszabb energiaátalakítás), amikor a bevitt energiamennyiségnek alig több mint harmada hasznosul.

(b) A beruházási tervből kiderül, hogy a gázfelhasználást ezekkel a nagyberuházásokkal nem váltják ki az erőmű szintjén; a terv alapján továbbra is jelentős gázfelhasználás lesz szükséges a városi távhőellátás biztosítása érdekében. Következésképpen az energiaellátási biztonság és az önellátási képesség nem fog lényegesen javulni még a természeti erőforrásaink ilyen mértékű feláldozása árán sem.

(c) A termeltetni szándékozott biomassza területigénye (kb. 50-70 ezer ha) egynegyede - egyharmada Baranya megye összes szántóterületének, amennyiben pedig mezőgazdasági melléktermékek jelentős arányban kerülnének felhasználásra, akkor a tüzelőanyag-ellátás érdekében integrálandó terület nagysága akár ennek másfél-kétszerese is lehet (amely gyakorlatilag Baranya teljes termőterületéhez közelít). Ha a termeltetést nem korlátozzuk Baranyára, és pusztán energetikai ültetvényekkel számolunk, akkor optimális becslés mellett is 100 km-es sugarú területről kell a tüzelőanyagot – kb. napi 2700 tonnát - Pécsre beszállítani. Másik probléma, hogy a termeltetendő energianövények faj- és fajtakínálata jelenleg nem túl széles. Az egyik legtöbbet emlegetett, és leginkább preferált ültetvényi energiafa, a nyár optimális termőhelye a kukoricáéval egyezik meg. A régió gyengébb termőhelyeiről egyelőre hiányosak a nyárültetvények hozamaival kapcsolatos ismeretek, és a termelés várható kockázatai. Mindezen okok miatt mindenképpen szükséges lenne annak vizsgálata, hogy

- ez nem jelenti-e a többi haszonnövény területvesztését;

- az összes eddig fel nem használt terület használatba vétele után kerülne-e csak sor a már termelés alatt lévő területek bevonására;

- a többi nagyberuházás (pl. a fent említett bioetanol-üzemek) területigénye hogyan illeszkedik a programhoz.

- az integrációs modellel vajon a termelők biztonsága nem forog-e kockán a felvásárló monopol helyzete miatt.

(d) A keletkező nagytömegű hamu és pernye elhelyezésére csak elképzelések vannak a konkrét előszerződések helyett; a meglévő hatósági engedélyek ellenére a hamu kihelyezésének technológiája még nem kidolgozott: a rosszul végzett kiszórás környezetre és emberre gyakorolt negatív hatása a jelenlegi technológia mellett nehezen kerülhető el teljes biztonsággal.

(e) Félő, hogy ha nem sikerül kellő időben az energetikai ültetvényről faaprítékot előállítani, kellő mennyiségben és minőségben, akkor az apríték jelentős hányada a „tüzelőanyag ellátásának problémái esetére” fenntartott hengeres tűzifából fog származni, ami a régió erdőit további profit-generálta nyomás alá helyezi, és a jelenlegi szabályozási- ellenőrzési fegyelem lazasága miatt ellenőrizhetetlen erdőpusztításokat eredményezhet.

Mindezeket átgondolva a konzorcium szakértői annak a meggyőződésüknek adnak hangot, hogy a biomassza-alapú energiatermelésbe beruházók számára javasolandó stratégia a helyi léptékben mikro-régiókban való gondolkodás és tervezés. Ez mind a tájhasználat hatékonyságának oldaláról, mind a pénzügyi szempontokat tekintve kedvezőbb eredményeket kínál. Ugyanakkor eleget tesz a természeti erőforrásokkal való hosszú távú gazdálkodás társadalmi elvárásainak.

Állásfoglalásunkat azért tesszük közzé, hogy felhívjuk a figyelmet a biomassza-alapú energiatermelés alternatív, decentralizált formáira, amely mind a régiófejlődés, mind a beruházók számára előnyöket kínál.

 Pécs, 2007.  június 11.

Dr. Kiss Tibor közgazda, Dr. Borhidi Attila, ökológus

Vér Csaba fizikus, Csete Sándor ökológus, Dr. Német Béla fizikus, Dr. Sánta Imre fizikus

A PTE Biomassza-projekt szakértői

ÁLLÁSFOGLALÁS ENERGIAÜGYBEN

A BIOMASSZA Ésszerű felHASZNÁLÁSA

ÉRDEKÉBEN

A Pécsi Tudományegyetem biomassza-felhasználással foglalkozó szakértői kutatásaink eredményei alapján a biomassza decentralizált felhasználása mellett foglalunk állást.

Napjainkban világossá vált, hogy a korszerű energiagazdálkodásban a biomassza energiaforrásként való felhasználása nem kerülhető meg és nem halogatható. A felhasználásnak két fő alternatív módja van, a nagy léptékű, nagytérségi (centralizált) és a helyi léptékű, kistérségi (decentralizált) felhasználás. Minden beruházás sikere a helyes mérték megválasztásán múlik. Jelen esetben is a helyes mérték fogja eldönteni, hogy a biomassza energiacélú hasznosítása inkább sikertörténet lesz-e, vagy kudarc. Mindkét változat előnyeit és hátrányait megvizsgáltuk és mérlegeltük. Eredményeinket ezúton is szeretnénk a nyilvánosság elé tárni.

Állásfoglalásunkat különösen időszerűvé teszi az a körülmény, hogy a régióban több nagyléptékű beruházás készül, amelyek mind a biomasszából történő központosított energia előállítását célozzák, ami nagy tömegű növényi anyag koncentrált felhasználását és nagy távolságba történő szállítását követeli meg. Ilyen készülő beruházás − többek között − a pécsi hőerőmű cégcsoportja újabb nagy kapacitású biomassza-blokkjainak beállítása, amely évente további 800 ezer tonna (összesen 1,2 millió tonna) energianövény felhasználását tervezi. Hasonló nagyságrendű terveket dolgoztak ki egy marcali bioetanol-üzemre, ahol a tervek szerint évente 500 ezer tonna kukoricát fognak feldolgozni. További két bioetanol-üzemet terveznek Mohácson: a svéd SEKAB Bioenergia Magyarország Zrt., illetve a United BioFuels Holding, amelyek közül az utóbbi önmagában 300 ezer tonna kukoricát igényel.

Vizsgáljuk meg, hogy milyen kérdéseket vetnek fel, és milyen kockázatokat rejtenek az ilyen méretű, ún. centralizált beruházások, még akkor is, ha azokat a régió számára a legkevésbé hátrányos módon telepítik, illetve melyek azok az alapvető gazdálkodási szempontok, amelyeknek egy beruházásnál teljesülniük kell

(1)   A fenntarthatóság biztosítása, ami a természeti folyamatok tiszteletben tartásán alapuló, a természeteshez közeli gazdálkodást jelent. Ennek alapvető eleme a talaj termőképességének és a benne lezajló természetes folyamatoknak visszaforgatásos fenntartása, mint a mezőgazdasági területhasznosítás alapstratégiája. Ezzel szemben a gyakran változó és változtatható pénzügyi szempontok csak másodlagosak lehetnek. A mezőgazdasági melléktermékek hagyományos funkcióit (pl. szalma-almozás). a szükséges mértékben meg kell őrizni.

A nagyvolumenű biomassza-hasznosítás táptalaja lehet a genetikailag módosított növények (GMO) termesztésbe vonásának. A centralizált beruházások tüzelőanyag-igényét kiszolgáló, hatalmas földterületre kiterjedő integrátori rendszer feszítettsége miatt nyomás nehezedhet a termelőkre, hogy nagyobb termést ígérő, GMO növényeket vonjanak be a termesztésbe. Mindez pedig lazíthat a komoly ökológiai kockázatot hordozó GMO-kal szembeni társadalmi ellenálláson. (A Dél-dunántúli és Nyugat-dunántúli régió a GMO-mentesség mellett foglalt állást.)

(2)   A lokális fejlődés erősítése. A HELYI ENERGIA- ÉS ÉLELMISZERTERMELÉS BIZTONSÁGOT ADHAT EGY KISRÉGIÓNAK. EZT A LEHETŐSÉGET NEM SZABAD KIENGEDNIE A KEZÉBŐL! A globalizálódó világgazdaságba a régiók hátrányos helyzetben lévő kistelepülései nehezen tudnak bekapcsolódni, ezért leszakadnak, annak ellenére, hogy jelentős természeti kincseik vannak, mint pl. a termőföld. Jobb helyzetbe kerülhetnek akkor, ha a földet a település céljainak megfelelően használják fel. Erre további folyamatok épülhetnek, amely a termeléstől a felhasználásig illetve többlettermelés esetén az értékesítésig terjed. A biomassza esetében a helyi felhasználás helyi energiaellátó üzemet jelent, és az önellátás optimális szintjének biztosítása után lehet többletről beszélni, amely többlet kívülre is értékesíthető. A RÉGIÓ FEJLŐDÉSE SZEMPONTJÁBÓL HÁTRÁNYOS, HA A TELEPÍTETT ÜZEMEK, ERŐMŰVEK TULAJDONJOGA ELSZAKAD A RÉGIÓTÓL, MIVEL A KELETKEZETT HASZON NAGY RÉSZE ELTÁVOZIK, ÉS NEM A RÉGIÓT SEGÍTI TOVÁBBI FEJLESZTÉSEKKEL. Centralizált (nem helyi) energiatermelésnél, hosszabb távra történő erőforrás-lekötés (mint pl. a hosszú távú alapanyag-beszállítási szerződések) esetén a helyi termelők nem tudják megfelelően érvényesíteni érdekeiket, nem tudnak a hosszabb távú lekötöttség miatt megfelelően alkalmazkodni a változó körülményekhez. Erre jó példa lehet, ha a bioetanol-üzemek felhasználása miatt a kukorica ára jelentősen megdrágul – mint a tűzifa ára az erőműi felhasználás megindulása óta –, akkor az árkülönbözetet nem tudják majd érvényesíteni a kistermelők.

(3)   Hatékony területhasznosítás. Világosan kell látni, hogy EGY TÉRSÉG BIOMASSZA-TERMELÉSI KÉPESSÉGE KORLÁTOZOTT, EZÉRT A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ TERÜLETET A LEGHATÉKONYABBAN KELL FELHASZNÁLNI.

-          Ezért elsősorban A TERMELŐDŐ MELLÉKTERMÉKEK, hulladékok kezelését kell megoldani pl. egy olyan biogáz-üzemben, ahol a máshol termelődő melléktermékek energetikai felhasználású alapanyagként az ártalmatlanításon túl többletbevételt hoznak.

-          Másodsorban törekedni kell arra, hogy AZ ENERGIACÉLÚ HASZNOSÍTÁS NE VESZÉLYEZTESSE AZ AMÚGY NYERESÉGES – ÉS SZÜKSÉGES – ÉLELMISZERTERMELÉST (az energianövény termesztése kiegészítő jövedelemforrásként és ne versenytársként lépjen be az élelmiszer-és egyéb haszonnövények közé), vagyis az eddig kihasznál(hat)atlan területeken termeljenek energianövényt, és a mezőgazdasági melléktermékeket vagy a nem értékesíthető termékfelesleget használják fel energiatermelésre.

-          Törekedni kell továbbá arra, hogy A MEZŐGAZDASÁGBAN MEGTERMELT ENERGIAHORDOZÓK A LEHETŐ LEGJOBBAN HASZNOSULJANAK. Az egyre szűkösebben rendelkezésre álló terület miatt először azokat a beruházásokat kell végrehajtani, amelyek a MEGTERMELT NÖVÉNYEK ENERGIATARTALMÁT A LEHETŐ LEGJOBB HATÁSFOKKAL HASZNOSÍTJÁK, és csak ezután érdemes a kisebb hatásfokú felhasználások irányába elmozdulni, ha még mindig vannak felesleges termőterületek. Erre példa a biomassza-erőművek / fűtőművek fajtájának megválasztása: amíg a magas hatásfokú, csak fűtési-, használati célú melegvíz előállítására szolgáló fűtőművek telepítését a kereslet lehetővé teszi, addig nem célszerű még a kapcsolt üzemű, villamosenergia-termelési és fűtési célú erőmű telepítése sem, nemhogy a kizárólagos villamosenergia-termelési célú erőmű építése (ahol a bevitt energia kb. negyede hasznosul csupán). A jelenlegi szabályozás visszássága eredményezi, hogy mégis a legrosszabb energiaátalakítás éri meg pénzügyileg leginkább a magas állami dotáció miatt.

(4)   Termelési biztonság. El kell kerülni, hogy az energianövény termelése  monokultúrává váljék. A TERMELŐ AKKOR FOLYTAT BIZTONSÁGOSABB GAZDÁLKODÁST, ha a mezőgazdasági termelés palettája kellően széles. Az a cél, hogy az adott település vagy kisrégió minél jobban kihasználja a biomasszában rejlő lehetőségeket. Az energia-szektoron belül ilyen lehetőségek az etanol-, biodízel-gyártás, biogáz-előállítás, fűtés, villamos energia előállítása, stb. Így HA VALAMELYIK TEVÉKENYSÉG VESZTESÉGESSÉ VÁLNA, A TÖBBI EZT ELLENSÚLYOZNI TUDJA. Be kell tartani a kisléptékű területhasználat elvét, ahol a terület nagysága a hatékony termeléshez megfelelő, de lehetőséget ad a többi használati mód számára is).

(5)   A vállalkozás külső költségeinek a fogyasztóra való terhelése. A nem a vállalkozásnál jelentkező költségtételeket belső költségként kellene elszámolni (externális költségek internalizálása). Amennyiben a szállításból adódó externális költségeket (CO2-kibocsátás, zajártalom, útkárosítás), vagy a termelési folyamat során keletkező hulladékok ártalmatlanításának költségeit a jövőre való felkészülésként már most beszámítjuk, úgy sokkal reálisabb képet kapunk a tényleges folyamatokról és azok gazdaságosságáról. EZEK A VÁLLALATI SZINTEN NEM JELENTKEZŐ KÖLTSÉGEK KÜLÖNBEN A TÁRSADALOMRA MARADNAK, ÉS NEM REGIONÁLIS TULAJDONOSOK ESETÉN MÉG A HASZON EGY RÉSZE SEM FORDÍTHATÓ AZ OKOZOTT KÁROK HELYREÁLLÍTÁSÁRA.

(6)   Hatékonyabb régiófejlődés érhető el ugyanazon pénzmennyiség beruházásánál decentralizált biomassza-alapú fejlesztés esetén, hiszen több kicsi erőmű üzemeltetésének NAGYOBB A MUNKAERŐIGÉNYE, a generált profit nagyobb valószínűséggel marad a régióban, és NAGYOBB ESÉLLYEL ÖSZTÖNÖZ ÚJABB BEFEKTETÉSEKET A RÉGIÓ SZINTJÉN.

(7)   Az árarányok átrendeződése várható. Kína és India állandóan növekvő élelmiszerigénye, a klimatikus viszonyok szélsőségessé válása (pl. szárazság okozta terméskiesés) és a biomassza iránti kereslet már most jelentkező árfelhajtó hatása egymást erősítve rendezi át a jelenlegi árviszonyokat. Az USA-ban, Angliában 1980 óta a legnagyobb élelmiszerár-emelkedés tapasztalható, hiszen a gabonaárak emelkedése továbbgyűrűzik. EZEK ALAPJÁN VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ, HOGY A JELENLEGI ÁRARÁNYOK ISMERETÉBEN A HOSSZÚ TÁVÚ ELKÖTELEZETTSÉGRE HOZOTT DÖNTÉS JELENTŐS VESZTESÉGEKET HORDOZ A TERMELŐK SZÁMÁRA MÁR EGY-KÉT ÉV TÁVLATÁBAN IS.

(8)    A TŐKE SZEREPE IGEN FONTOS a régió szempontjából, hiszen a tárgyalt beruházások költségesek, és a régió tőkeszegény. Új beruházó megjelenése azonban önmagában még nem jelent feltétlenül tőkebehozatalt. IGEN FONTOS, HOGY A HELYI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA BIZTOSÍTSUK A MEGFELELŐ TŐKÉT, HITELFELVÉTELLEL, PÁLYÁZATOK ÚTJÁN, AMI JÁRHATÓ ÚT. A régió érdeke az, hogy a kormányzat támogassa a helyi tulajdonú vállalkozások beruházásait hitelgaranciával, pályázatok útján.

A biomassza energetikai célú felhasználása mára ért el abba a szakaszába, amikor már felismerték az előnyeit, rendelkezésre áll megfelelő technológia és tőke, és EU-s támogatottságot élvez a felhasználás, DE MÉG A REÁLIS ÁR- ÉS KÖLTSÉGVISZONYOK NEM ALAKULTAK KI. Ugyanakkor a tőkeerős országok már A SAJÁT TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜK FONTOSSÁGÁT IS FELISMERTÉK. Ebben a jelenlegi, kezdeti, új piacfelosztási szakaszban, a még kialakulatlan költségviszonyokat kihasználva a fejlett országok a fejletlenebb országok földterületét, infrastruktúráját és hulladék-elhelyezési kapacitását igyekeznek alacsony áron, hosszú távra lekötni.

A BIOMASSZA SZEMPONTJÁBÓL KERESLETI PIAC ALAKUL KI, tehát a termeltető EGY IDŐ UTÁN válogathat az ajánlatok, lehetőségek között. Fontos, hogy a régión belüli földtulajdonosok kezében maradjon a biomassza felhasználásának irányítása, ezért a régió termelőinek meg kell kísérelni, hogy azokat a beruházókat részesítsék előnyben, akik

(1) RÉGIÓN BELÜLIEK;

(2) HA NEM RÉGIÓN BELÜLIEK, AKKOR EGY BIZONYOS HASZON ELÉRÉSE UTÁN ÁTENGEDIK A TULAJDONJOGOT, ILL. ÜZEMELTETÉSI JOGOT A RÉGIÓN BELÜLI TULAJDONOSOKNAK (itteni vállalkozók, önkormányzat, stb.);

(3) DECENTRALIZÁLT, HÁLÓZATOS FEJLESZTÉSEKBEN, társulások létrehozásában gondolkodjanak.

(4) Figyeljenek az ÉLELMISZERTERMELÉS, TAKARMÁNYOZÁS ÉS AZ ENERGIACÉLÚ FELHASZNÁLÁS ÖSSZHANGJÁRA.

A tervezett erőműi beruházások

A fentiekben megfogalmazott indokok akkor is érvényesek, ha a nagyberuházások A RÉGIÓ SZÁMÁRA LEGKEVÉSBÉ HÁTRÁNYOS MÓDON történnének. Még figyelmeztetőbb a helyzet például a Pannon Hőerőmű által tervezett újabb biomassza-blokkok beállítása esetén, amikor − véleményünk szerint − NEM TÖRTÉNIK MINDEN A RÉGIÓ SZÁMÁRA legkedvezőbb módon, a következő okok miatt:

(a) Az újabb blokkok beállításának célja elsősorban a villamosenergia-termelés (az előzőekben tárgyalt legrosszabb energiaátalakítás), amikor a bevitt energiamennyiségnek alig több mint harmada hasznosul.

(b) A beruházási tervből kiderül, hogy a gázfelhasználást ezekkel a nagyberuházásokkal nem váltják ki az erőmű szintjén; a terv alapján továbbra is jelentős gázfelhasználás lesz szükséges a városi távhőellátás biztosítása érdekében. Következésképpen az energiaellátási biztonság és az önellátási képesség nem fog lényegesen javulni még a természeti erőforrásaink ilyen mértékű feláldozása árán sem.

(c) A termeltetni szándékozott biomassza területigénye (kb. 50-70 ezer ha) egynegyede - egyharmada Baranya megye összes szántóterületének, amennyiben pedig mezőgazdasági melléktermékek jelentős arányban kerülnének felhasználásra, akkor a tüzelőanyag-ellátás érdekében integrálandó terület nagysága akár ennek másfél-kétszerese is lehet (amely gyakorlatilag Baranya teljes termőterületéhez közelít). Ha a termeltetést nem korlátozzuk Baranyára, és pusztán energetikai ültetvényekkel számolunk, akkor optimális becslés mellett is 100 km-es sugarú területről kell a tüzelőanyagot – kb. napi 2700 tonnát - Pécsre beszállítani. Másik probléma, hogy a termeltetendő energianövények faj- és fajtakínálata jelenleg nem túl széles. Az egyik legtöbbet emlegetett, és leginkább preferált ültetvényi energiafa, a nyár optimális termőhelye a kukoricáéval egyezik meg. A régió gyengébb termőhelyeiről egyelőre hiányosak a nyárültetvények hozamaival kapcsolatos ismeretek, és a termelés várható kockázatai. Mindezen okok miatt mindenképpen szükséges lenne annak vizsgálata, hogy

- ez nem jelenti-e a többi haszonnövény területvesztését;

- az összes eddig fel nem használt terület használatba vétele után kerülne-e csak sor a már termelés alatt lévő területek bevonására;

- a többi nagyberuházás (pl. a fent említett bioetanol-üzemek) területigénye hogyan illeszkedik a programhoz.

- az integrációs modellel vajon a termelők biztonsága nem forog-e kockán a felvásárló monopol helyzete miatt.

(d) A keletkező nagytömegű hamu és pernye elhelyezésére csak elképzelések vannak a konkrét előszerződések helyett; a meglévő hatósági engedélyek ellenére a hamu kihelyezésének technológiája még nem kidolgozott: a rosszul végzett kiszórás környezetre és emberre gyakorolt negatív hatása a jelenlegi technológia mellett nehezen kerülhető el teljes biztonsággal.

(e) Félő, hogy ha nem sikerül kellő időben az energetikai ültetvényről faaprítékot előállítani, kellő mennyiségben és minőségben, akkor az apríték jelentős hányada a „tüzelőanyag ellátásának problémái esetére” fenntartott hengeres tűzifából fog származni, ami a régió erdőit további profit-generálta nyomás alá helyezi, és a jelenlegi szabályozási- ellenőrzési fegyelem lazasága miatt ellenőrizhetetlen erdőpusztításokat eredményezhet.

Mindezeket átgondolva a konzorcium szakértői annak a meggyőződésüknek adnak hangot, hogy a biomassza-alapú energiatermelésbe beruházók számára javasolandó stratégia a helyi léptékben mikro-régiókban való gondolkodás és tervezés. Ez mind a tájhasználat hatékonyságának oldaláról, mind a pénzügyi szempontokat tekintve kedvezőbb eredményeket kínál. Ugyanakkor eleget tesz a természeti erőforrásokkal való hosszú távú gazdálkodás társadalmi elvárásainak.

Állásfoglalásunkat azért tesszük közzé, hogy felhívjuk a figyelmet a biomassza-alapú energiatermelés alternatív, decentralizált formáira, amely mind a régiófejlődés, mind a beruházók számára előnyöket kínál.

Pécs, 2007 június 11.

Dr. Kiss Tibor közgazda

Dr. Borhidi Attila, ökológus

Vér Csaba fizikus

Csete Sándor ökológus

Dr. Német Béla fizikus

Dr. Sánta Imre fizikus

A PTE Biomassza-projekt szakértői